Eljárás

A békéltető testület hatásköre:

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.

Fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.

A békéltető testületi eljárásban

fogyasztó:

• az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
• az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

(megjegyzés: az (EU) 2018/302 rendelet és 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása körében eltérő a fogyasztó fogalma)

vállalkozás:

aki az fogyasztókat érintő (vagy érinthető) tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi.

A békéltető testület eljárása nem terjed ki a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB által felügyelt tevékenységére (pénzügyi szolgáltatási tevékenység); ezekben az ügyekben a Pénzügyi Békéltető Testület bír hatáskörrel.

Az eljárás megindítása, folyamata:

A békéltető testület eljárása jogszabályon (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény) valamint az ezt részletező országos eljárási szabályzaton alapul.

A békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan írásbeli bizonyítékkal (pl. tértivevényes levél, e-mail-váltás, jegyzőkönyv) rendelkezik.

A fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét.

Az eljárás költségmentes.

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Illetőleg az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani:

• a békéltető testület székhelyén (9021 Győr, Szent István út 10/A) a gyűjtőládába helyezve
• a címére postai úton megküldve (9021 Győr, Szent István út 10/A)
• e-mailben (bekelteto.testulet@gymsmkik.hu)
• hivatali kapun át: rövid név: GYMSMKIKBT, KRID: 160467115,
• e-papíron: témacsoport: békéltető testületi ügyek (GYMSMKIKBT), ügytípus: békéltető testületi eljárás kezdeményezése, eljárással kapcsolatos nyilatkozattétel (GYMSMKIKBT) címzett: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület

A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c) az illetékes békéltető testület illetőleg az ahelyett a fogyasztó által kérelmezett testület megjelölését,

d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

e) a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,

g) a testület döntésére irányuló indítványt.

h) a fogyasztó aláírását

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a panaszolt vállalkozással előírt egyeztetés megkísérléséről.

Az eljárás megindítható az itt található kérelem-nyomtatvány használatával is.

Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell az itt található meghatalmazást.

A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.

A békéltető testület elnöke a kérelmet megvizsgálja, ha a kérelem nem felel meg a törvényben előírtaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével - a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - pótlásra hívja fel a kérelmezőt.

A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök – amennyiben az eljárást a törvény alapján nem kell megszüntetnie - az eljárás megindulásától számított 60 napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az elnök kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását is. A feleket az eljárásról írásban értesíti.

Az elnök az értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy írásban nyilatkozzon (ún: válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a békéltető testület döntésének kötelezésként történő elfogadását (eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

A békéltető testület tagja egyedül jár el. Ha azt bármely fél kéri, akkor a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.

A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az eseti alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.

Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

A tanács az eljárást az annak megindulását követő 90 napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A győri békéltető testület eljárásának az összes ügyben mért átlagos időtartama 31 nap.

Határozatok:

Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

• békéltető testület előtt eljárást indítottak,
• közvetítői eljárást indítottak,
• per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy

e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette.

Az eljáró tanács (tag) az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható - nincs szükség.

e) a fenti (a meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetés körébe tartozó) valamely körülmény a tudomására jut.

Ha az eljárás nem kerül megszüntetése, a békéltető testület az eljárás lefolytatása során az alábbi határozatokat hozhatja:

Az eljárás során a tanács elnöke (eljáró tag) egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

Kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - a törvény szerinti általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.

Ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A tanács (tag) a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.

A békéltető testület határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az ajánlás, kötelezés hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól a törvényben meghatározott esetekben.

Jogkövetkezmények:

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Költségviselés:

A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének. Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.